Az élelmiszer-fogyasztás környezeti hatásai és szerkezeti változásai

Jelen tanulmány a háztartások élelmiszer-fogyasztásának jellemzőit és tendenciáit helyezi középpontba. Az élelmiszer-fogyasztás kulcsfontosságú fogyasztási kategória napjainkban, egy komplex fogyasztási terület; egyre inkább központi kérdéssé válik a különböző környezetpolitikákban is, hiszen hatásai és következményei nem csupán egy területre terjednek ki, hanem érintik a környezetet, az egészséget, a társadalmi összetartást és a gazdaságot is. A tanulmány első felében az élelmiszer-fogyasztás és a mezőgazdaság környezeti hatásait mutatjuk be, aminek azért van jelentősége, mert ez a szektor szolgáltatja az alapanyagot az élelmiszer-fogyasztás számára. A második részben a napjainkban jellemző fogyasztási mintákat vizsgáljuk meg Európában és Magyarországon

Carbon emissions locked - in trade

In recent years there has been a growing concern about the emission trade balance of countries. It is due to the fact that countries with an open economy are active players in the international trade, though trade is not only a major factor in forging a country’s economic structure anymore, but it does contribute to the movement of embodied emissions beyond the country borders. This issue is especially relevant from the carbon accounting policy’s point of view, as it is known that the production-based principle is in effect now in the Kyoto agreement. The study aims at revealing the interdependence of countries on international trade and its environmental impacts, and how the carbon accounting method plays a crucial role in evaluating a country’s environmental performance and its role in the climate mitigation processes. The input-output models are used in the methodology, as they provide an appropriate framework for this kind of environmental accounting; the analysis shows an international comparison of four European countries (Germany, the United Kingdom, the Netherlands, and Hungary) with extended trading activities and carbon emissions. Moving from the production-based approach in the climate policy, to the consumptionperspective principle and allocation [15], it would also help increasing the efficiency of emission reduction targets and the evaluation of the sustainability dimension and its impacts of international trade. The results of the study have shown that there is an importance of distinction between the two emission allocation approaches, both from global and local level point of view

Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete és környezeti hatása Magyarországon (Analysing the structure and environmental impact of food consumption in hungary)

Egyre többen ismerik fel, hogy az élelmiszer-fogyasztás egészségügyi és környezeti hatása is jelentős. A különböző életstílusú társadalmi csoportok fogyasztási szerkezete eltérő lehet. Jelen tanulmány ezerfős, országos reprezentatív minta alapján vizsgálja az élelmiszer-fogyasztási szerkezet eltéréseit a nemek és különböző iskolázottságú fogyasztók körében. Jellemző fogyasztási klasztereket tár fel a fogyasztás szerkezete alapján. A fogyasztás szerkezeti és mennyiségi értékein túlmenően az ökológiai lábnyom indikátorával a fogyasztás környezetterhelését is számszerűsíti. _____ Concern about both health and environmental impacts of food consumption is increasing. Social groups with various lifestyles can have different food consumption structure. The present study analyses the differences in the food consumption structure among genders and educational groups based on a national, representative survey of 1000 adults. Food consumption clusters are identified based on food consumption structure. Beyond the analysis of food consumption and its structure, its environmental impact is quantified by the ecological footprint indicator

Fenntartható élelmiszer-fogyasztás? – Lehetőségek az ökológiai lábnyom csökkentésére a magyar lakosság körében (Sustainable food consumption? – Opportunities to reduce the ecological footprint of the Hungarian population)

Magyarországi fogyasztókról még nem készült olyan reprezentatív felmérés, amely az élelmiszer-fogyasztás környezetterhelését az ökológiai lábnyommal mérve számszerűsítette. A szerző kutatásában az élelmiszer- fogyasztásból származó ökológiai lábnyomot számszerűsítette és elemezte a magyar felnőtt lakosság körében. A cikkben először bemutatja a fenntartható élelmiszer-fogyasztás szakirodalomban található definícióit, majd a fenntartható és egészséges élelmiszer-fogyasztás mátrixát elemzi. Az elméleti áttekintést követően az empirikus kutatás eredményeinek ismertetése következik. ____ In her research the author quantified and analysed the ecological footprint from food consumption in the Hungarian adult population. In the article she presents the definitions of sustainable food consumption in the literature, and then analyses the matrix of sustainable and healthy food consumption. Following a theoretical overview the author presents the results of her empirical research

Fenntartható életmódok felé: lehet-e az élelmiszer-fogyasztás fenntartható

Jelen tanulmány a háztartások fogyasztásának vizsgálatát helyezi középpontba, a fogyasztási minták környezeti hatásait számszerűsíti az élelmiszer-fogyasztás példáján keresztül. Az élelmiszer-fogyasztás a háztartások közvetlen és közvetett fogyasztásának egyik legnagyobb környezeti hatással rendelkező területe (Lorek, 2005), illetve környezeti és egészségügyi szempontból is jelentős hatása van az élelmiszer-fogyasztásnak, az élelmiszerek előállításának

A nemzetközi kereskedelem hatása a kibocsátáselszámolási módszertanra Kína példáján keresztül

A fokozódó globális kereskedelem és klímaváltozás korában az üvegházhatású gázok elszámolásakor rendkívüli jelentőségű a nemzetközi kereskedelem hatásának figyelembevétele. A fejlett országokban az importált termékek növekvő fogyasztása következtében szétválik a termékek előállítása és fogyasztása során keletkező haszon, illetve a termék előállítása során keletkező üvegházhatású kibocsátásokért vállalt felelősség. A cikk bemutatja a jelenlegi kibocsátáselszámolási módszertanok alkalmazásának előnyeit és hátrányait, majd egy olyan új módszertant javasol, amely a megosztott felelősség elvére épül – figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem hatásait. A szerzők a kínai export példáján empirikus eredményekkel támasztják alá a módszertan jelentőségét. A javaslat lényege, hogy egy termék előállítása során keletkező üvegházhatású gáz kibocsátásának anyagi inputokhoz kapcsolódó részét a terméket importáló országhoz számoljuk el, a hozzáadott érték előállításához kapcsolódó kibocsátásokat a termelő országhoz. Így a termékek előállítása során keletkező kibocsátások, valamint a gazdasági és fogyasztói hasznok nem válnak szét egymástól